


Sok embernél a stressz túlzott étkezéshez vezet és ahelyett, hogy a testben a többletkalóriát egyenletesen tárolná, a kortizol elősegíti a zsír tárolását a hasban.
Kimutatták, hogy azok a nők, akiknek csípőjükhöz viszonyítva nagy a derekuk, stressz esetén több kortizolt választanak ki.
3. Alkohol.
MÉRSÉKELT mennyiségben, különösen vörösborként fogyasztva, csökkentheti a szívroham és a stroke kockázatát
A mértéktelen alkoholfogyasztás azonban gyulladást, májbetegséget és más egészségügyi problémát okozhat. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az alkohol akadályozza a zsírégetést, az alkoholból származó felesleges kalóriák részben haszsírként tárolódnak – ebből következően alakult ki a „sörhas” kifejezés is. A tanulmányok a magas alkoholfogyasztást összefüggésbe hozták a súlygyarapodással. Egy tanulmány megállapította, hogy azoknál a nőknél/férfiaknál, akik rendszeresen naponta több mint három dl bort fogyasztottak, 80% -kal lett nagyobb a hasi zsírtartalmuk, mint a kevesebb alkoholt fogyasztók esetén. A mértéktelen alkoholfogyasztás növeli számos betegség kockázatát, és szintén összefüggésbe hozható a felesleges hasi zsírral.
A transz-zsírokat gyakran használják a csomagolt élelmiszerek, például muffinok, sütőkeverékek és kekszek eltarthatóságának meghosszabbítására.

A transz-zsírokról bebizonyosodott, hogy gyulladást okoznak a szervezetünkben, Tanulmányok bizonyítják, hogy a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrend összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel, valamint a haszsír lerakódásával,
Egy 6 éves vizsgálat kimutatta, hogy azok a majmok,amelyek étele 8%-ban transz-zsírtartalmú táplálékot tartalmazott, 33% -kal több hasi zsírral rendelkeztek, mint azok, amelyek 8% -nyi egyszeresen telített zsírtartalmú táplálékot kaptak, annak ellenére, hogy mindkét csoport csak annyi kalóriát kapott, ami fenntartotta a súlyukat.
Az ülő életmód az egyik legnagyobb kockázati tényező az egészségünk szempontjából.
Az elmúlt néhány évtizedben az emberek általában kevésbé aktívak. Ez valószínűleg szerepet játszik az elhízás – beleértve a hasi elhízást – növekvő arányában.
Az Egyesült Államokban már az 1988-2010 közötti nagy felmérés kimutatta, az inaktivitás kapcsolatát, a súlygyarapodás, főképp a hasi zsír jelentős növekedésével, mely a férfiakat és a nőket egyaránt érintette.
Egy másik tanulmány összehasonlította azokat a nőket, akik naponta több mint három órát néztek TV-t, azokkal, akik napi egy óránál kevesebbet.

A több TV-t néző csoportban szinte kétszer akkora volt a „súlyos hasi elhízás” kockázata, mint a kevesebb tévét néző csoportban
Az egyik tanulmány azt is megállapította, hogy az inaktivitás hozzájárul a haszsír fogyás utáni visszanyeréséhez.
Ebben a tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az emberek, akik a fogyás után 1 éven át ellenálltak a kísértésnek és aerob testmozgást is végeztek, megakadályozták a hasi zsír visszaszerzését, míg azoknak, akik nem gyakoroltak, a hasi zsírjuk 25–38% -kal növekedtek.
A bélben lévő baktériumokat bélflórának, vagy mikrobiomnak is nevezik. A bél egészsége nagyon fontos az egészséges immunrendszer fenntartásában és a betegségek elkerülésében.
A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása növeli a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, rák és más betegségek kialakulásának kockázatát, valamint a bélbaktériumok egészségtelen egyensúlya elősegítheti a súlygyarapodást, ideértve a hasi zsír növekedését is.
A kutatók azt találták például, hogy az elhízott embereknél több Firmicutes baktérium van jelen a vastagbélben, mint a normál testtömegű embereknél. A tanulmányok arra utalnak, hogy az ilyen típusú baktériumok növelhetik az élelmiszerek által felszívott kalóriák mennyiségét.

Valójában egy 250 ml-es almalé, vagy kóla mindegyike tartalmaz 24 gramm cukrot. Ugyanazon mennyiségű szőlőlében 32 gramm cukor van.
Noha a gyümölcslé bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, a benne található fruktóz növeli az inzulinrezisztenciát és elősegíti a haszsír növekedést, sőt, egy újabb folyékony kalóriaforrás, amelyből könnyű túl sokat fogyasztani, mégsem csökkenti az étvágyat, mint a szilárd ételek.
8. Alacsony rosttartalmú ételek.
A rost hihetetlenül fontos az egészség és a testsúly-kontroll szempontjából. Néhány rostfajta segíthet jól érezni magunkat, stabilizálják az éhséghormonokat és csökkenthetik az ételekből származó kalória felszívódást.
Egy 1114 férfival és nővel végzett tanulmányban igazolódott, hogy a rendszeres rostbevitelhez a hasi zsírtartalom csökkenése társult. Az oldható rost minden 10 grammos növekedése esetén 3,7% -kal csökkent a hasi zsír lerakódása.
A magas, finomított szénhidráttartalmú és alacsony rosttartalmú étrendnek ellentétes hatása van az étvágyra és a súlygyarapodásra, ideértve a haszsír növekedését.
VAN MEGOLDÁS!
Láthatjuk,hogy számos különféle tényező okozhat felesleges hasi zsírnövekedést, vannak olyanok, amelyekkel nem sokat tudunk tenni, ilyenek a genetika és a hormonváltozás menopauza idején, de szerencsére, már elérhetőek a változókort támogató készítmények /pl. WTN Változókorbarát krém, Ciklusbarát étrend-kiegészítő, Ciklusbarát krém/ és számos egyéb tényező irányítható, ahogy ebből a cikkből is kiderül, ilyenek a bélflóránk rendezése megfelelő pro+prebiotikumokkal , a gyulladás megszüntetése, étrendi változtatások, bizonyos ételek kerülése ill. bevonása, a rendszeres testmozgás beiktatása mindennapjainkba, a stressz kezelése, mind segíthet a hasi zsír elvesztésében.
