Egészség

MIÉRT NAGY A NŐK HASA?

Egyre több nő küzd súlyfelesleggel, áll értetlenül a tükör előtt és teszi fel a kérdést magának, vajon ezek a zsírpárnák hogyan kerültek fel rám?
Mint ismeretes, a nők zsírlerakódása leggyakrabban a csípő, a has és a fenék területére terjed ki, ez a bőralatti /subcutan/ zsírszövet.Ami kevésbé látható és normál testsúlyú embereket is érint, az a zsigeri, / viscerális/ zsír, ez a májat és a has egyéb szerveit körülvevő zsírszövet, mely sok betegség kockázatát növeli, ilyenek a  2. típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, stroke, asztma, Alzheimer betegség, elbutulás, izom-csontrendszeri betegségek, szívbetegségek valamint a mell- és vastagbélrák.
 
Mik a lehetséges okok?
 
1.Hormonok.
Az 50 év körül a nőknek a menopauza során csökken a hormontermelése (ösztrogén, progeszteron), ami a testtömeg növekedését és az anyagcsere-folyamatok lassulását idézi elő, tehát anélkül növekszik a testsúlyunk,hogy változtatnánk szokásos étrendünkön.
2.Inzulinrezisztencia.
Az inzulin a hasnyálmirigy béta-sejtjei által termelt hormon, melynek feladata, hogy segítse a glükóz energiává alakítását a sejtek számára. Az elfogyasztott táplálékot emésztőrendszerünk glükózzá bontja le, ami a véráramba kerül, így eljut testünk minden sejtjéhez. Étkezés után a vérben lévő glükóz (vércukor) szintje megemelkedik, amire válaszként a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy segítse a sejtekbe való beépülést.
Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, ami a hasnyálmirigyet még több inzulin előállítására készteti. Egy idő után azonban a béta-sejtek kimerülnek és nem lesznek képesek kielégíteni a megnövekedett inzulin igényt, aminek nyomán a lebontatlan glükóz felhalmozódik a véráramban és inzulinrezisztenciához, majd cukorbetegség kialakulásához vezet.
Cukros ételek fogyasztása,  sütemények, édességek, üdítőitalok, gyümölcslevek stb. hatására ez a folyamat beindul.  Az első  szakaszban az inzulinrezisztencia  még cukorbetegség nélkül áll fenn. Ha azonban  a hasnyálmirigy  hosszabb ideig fokozott működésre kényszerül,  az inzulintermelés visszaesik  és – az inzulinrezisztencia mellett – megjelenik a tartósan magas vércukorszint és egyéb tünetei, így kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.
Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása  bizonyítottan köthető egyes vírusfertőzésekhez.
Az inzulin kifejezetten a hasi zsír növekedését segíti elő! Az inzulinrezisztencia önmagában, kompenzált állapotban nem jár tünetekkel, a vércukorszint is normális, ami megtévesztő lehet, az inzulinrezisztencia terheléses vércukor-teszttel mutatható ki!
A következő természetes táplálékkiegészítők segíthetnek inzulinrezisztencia esetén: myo-inositol, főképp szelénnel kombinálva,  krómpótlás,  fahéj, alfa-liponsav, N-acetil cisztein.
3. Stressz és kortizol.
A kortizol egy hormon, a mellékvesék termelik, amely nélkülözhetetlen a túléléshez, „stresszhormonnak” is  hívják, mert segít a testünknek a stresszválasz kialakításában. Ha stresszhelyzetbe kerülünk, testünk villámgyorsan felkészül a reakcióra, akár a harcot, akár a menekülést választjuk. Megnövekszik a vércukorszint, fokozódik az agy glükózfelhasználása, és növekszik a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyisége. A kortizol mindeközben az immunrendszert elnyomja, amely így kevésbé képes visszaverni a fertőzéseket és az emésztőrendszert, a reproduktív rendszert és a növekedési folyamatokat is lecsökkenti. A permanens stressz hatására a vérben állandósul a magas kortizol szint, a hasi zsírsejtek, melyek rengeteg receptorral rendelkeznek, fokozottan képesek a kortizol megkötésére – és a has egyre csak növekszik.
Sok embernél a stressz túlzott étkezéshez vezet és  ahelyett, hogy a testben a többletkalóriát  egyenletesen tárolná, a kortizol elősegíti a zsír tárolását a hasban.
Kimutatták, hogy azok a nők, akiknek csípőjükhöz viszonyítva nagy a derekuk, stressz esetén több kortizolt választanak ki.

3. Alkohol.

MÉRSÉKELT mennyiségben, különösen vörösborként fogyasztva, csökkentheti a szívroham és a stroke kockázatát
mértéktelen alkoholfogyasztás azonban gyulladást, májbetegséget és más egészségügyi problémát okozhat. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az alkohol akadályozza a zsírégetést, az alkoholból származó felesleges kalóriák részben haszsírként tárolódnak – ebből következően alakult ki a „sörhas” kifejezés is. A tanulmányok a magas alkoholfogyasztást összefüggésbe hozták a súlygyarapodással. Egy tanulmány megállapította, hogy azoknál a nőknél/férfiaknál, akik rendszeresen naponta több mint három dl bort fogyasztottak, 80% -kal lett nagyobb a hasi zsírtartalmuk, mint a kevesebb alkoholt fogyasztók esetén. A mértéktelen alkoholfogyasztás növeli számos betegség kockázatát, és szintén összefüggésbe hozható a felesleges hasi zsírral.

4. Transzzsírok.
A transzzsírok a legegészségtelenebb  zsírok közé tartoznak..
Transzzsírok alapvetően kétféle módon keletkezhetnek, egyrészt mesterségesen, a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során, másrészt természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során, amik a tejtermékekkel, húsuk elfogyasztásával kerül szervezetünkbe.
A transz-zsírokat gyakran használják a csomagolt élelmiszerek, például muffinok, sütőkeverékek és kekszek eltarthatóságának meghosszabbítására.
A transz-zsírokról bebizonyosodott, hogy gyulladást okoznak a szervezetünkben, Tanulmányok bizonyítják, hogy a magas transz-zsírsavakat tartalmazó étrend összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel, elhízással és számos egyéb megbetegedéssel, valamint  a  haszsír lerakódásával,
Egy 6 éves vizsgálat kimutatta, hogy azok a majmok,amelyek étele 8%-ban  transz-zsírtartalmú táplálékot tartalmazott, 33% -kal több hasi zsírral rendelkeztek, mint azok, amelyek 8% -nyi egyszeresen telített zsírtartalmú táplálékot kaptak, annak ellenére, hogy mindkét csoport csak annyi kalóriát kapott, ami fenntartotta a súlyukat.
5. Tétlenség.

Az ülő életmód az egyik legnagyobb kockázati tényező az  egészségünk szempontjából.
Az elmúlt néhány évtizedben az emberek általában kevésbé aktívak. Ez valószínűleg szerepet játszik az elhízás – beleértve a hasi elhízást – növekvő arányában.
Az Egyesült Államokban már az 1988-2010 közötti nagy felmérés kimutatta, az inaktivitás kapcsolatát, a súlygyarapodás, főképp a hasi zsír jelentős növekedésével, mely a férfiakat és a nőket
egyaránt érintette.
Egy másik tanulmány összehasonlította azokat a nőket, akik naponta több mint három órát néztek TV-t, azokkal, akik napi egy óránál kevesebbet.

A több TV-t néző csoportban szinte kétszer akkora volt a „súlyos hasi elhízás” kockázata, mint a kevesebb tévét néző csoportban
Az egyik tanulmány azt is megállapította, hogy az inaktivitás hozzájárul a haszsír fogyás utáni visszanyeréséhez.
Ebben a tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy azok az emberek, akik a fogyás után 1 éven át ellenálltak a kísértésnek és aerob testmozgást is végeztek, megakadályozták a hasi zsír visszaszerzését, míg azoknak, akik nem gyakoroltak, a hasi zsírjuk 25–38% -kal növekedtek.

6. Rossz bélbaktériumok.
Számos baktériumtípus él  rajtunk, bennünk, főként a vastagbélben. Ezeknek a baktériumoknak egy része az egészségre jótékony hatású, mások problémákat okozhatnak.
A bélben lévő baktériumokat bélflórának, vagy mikrobiomnak is nevezik. A bél egészsége nagyon fontos az egészséges immunrendszer fenntartásában és a betegségek elkerülésében.
A bélbaktériumok egyensúlyának felborulása növeli a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, rák és más betegségek kialakulásának kockázatát, valamint  a bélbaktériumok egészségtelen egyensúlya elősegítheti a súlygyarapodást, ideértve a hasi zsír növekedését is.
A kutatók azt találták például, hogy az elhízott embereknél több Firmicutes  baktérium van jelen
a vastagbélben, mint a normál testtömegű embereknél. A tanulmányok arra utalnak, hogy az ilyen típusú baktériumok növelhetik az élelmiszerek által felszívott kalóriák mennyiségét.
7. Gyümölcslevek.
A gyümölcslé egy egészségtelen cukros ital. Még az édesítetlen 100% gyümölcslé is rengeteg cukrot tartalmaz.
Valójában egy 250 ml-es almalé, vagy kóla mindegyike tartalmaz 24 gramm cukrot.
Ugyanazon mennyiségű szőlőlében 32 gramm cukor van.
Noha a gyümölcslé bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, a benne található fruktóz növeli az inzulinrezisztenciát és elősegíti a haszsír növekedést, sőt, egy újabb folyékony kalóriaforrás
, amelyből könnyű túl sokat fogyasztani, mégsem csökkenti az étvágyat, mint a szilárd ételek.

8. Alacsony rosttartalmú ételek.

 

A rost hihetetlenül fontos az egészség és a testsúly-kontroll szempontjából. Néhány rostfajta segíthet jól érezni magunkat, stabilizálják az éhséghormonokat és csökkenthetik az ételekből származó kalória felszívódást.
Egy 1114 férfival és nővel végzett tanulmányban igazolódott, hogy a rendszeres rostbevitelhez a hasi zsírtartalom csökkenése társult. Az oldható rost minden 10 grammos növekedése esetén 3,7% -kal csökkent a hasi zsír lerakódása.
A magas, finomított szénhidráttartalmú és alacsony rosttartalmú étrendnek ellentétes hatása van az étvágyra és a súlygyarapodásra, ideértve a haszsír növekedését.

 

VAN MEGOLDÁS!

Láthatjuk,hogy számos különféle tényező okozhat felesleges hasi zsírnövekedést, vannak olyanok, amelyekkel nem sokat tudunk tenni, ilyenek a genetika és a hormonváltozás menopauza idején, de szerencsére, már elérhetőek  a változókort támogató készítmények  /pl. WTN Változókorbarát krém, Ciklusbarát étrend-kiegészítő, Ciklusbarát krém/ és számos egyéb tényező  irányítható, ahogy ebből a cikkből is kiderül, ilyenek  a bélflóránk rendezése megfelelő  pro+prebiotikumokkal , a gyulladás megszüntetése, étrendi változtatások, bizonyos ételek kerülése ill. bevonása, a rendszeres testmozgás beiktatása mindennapjainkba, a stressz kezelése, mind segíthet a hasi zsír elvesztésében.

Biszku Zsuzsa

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük