INZULINREZISZTENCIA l.
Modern társadalmunk egyre több olyan problémával szembesül, amely az azzal járó táplálkozási hiányosságokból fakad. Az állandó, intenzív stresszhatások, a túlzott mértékű cukorfogyasztás, a finomított és rostszegény étrend, az erőteljes hormonális hatások, a rendszeres testmozgás hiánya, mind rányomja bélyegét egészségi állapotunkra, ráadásul a genetikailag kódolt hajlamok is gyorsabban és nagyobb eséllyel törnek felszínre.
Ezek a faktorok egész szervezetünkre befolyással vannak; megzavarhatják a hormonális működést, az anyagcserét, a keringést. Az élő szervezet legfontosabb szabályozó vegyületei a hormonok, amelyeket hormontermelő sejtek állítanak elő, és véráram útján a szervezet valamennyi részébe eljutnak.
A szénhidrát-anyagcsere egyik legfőbb szabályozó hormonja az inzulin, ami a hasnyálmirigy belső elválasztású mirigyrészében termelődik.Az inzulin nélkülözhetetlen a glükóz sejtekhez való eljuttatásához: amikor a vérben megemelkedik a glükózszint, a hasnyálmirigy reagál rá, és kiválasztja a szükséges mennyiséget. Az inzulin a sejtek felszínén található érzékelőkhöz kötődve növeli a sejtek glükózfelvételét, hatására fokozódik a célsejtek keringésből történő glükózfelvétele és hasznosítása. Amennyiben a folyamat eredményesen és megfelelően megy végbe, a vérben normalizálódik mind az inzulin-, mind a glükóz szintje is.
A glükóz vérbe jutása és felhasználása egészségesen működő szervezetben egyensúlyi állapotban van, vagyis közel azonos. Az inzulinérzékelő receptorok károsodása esetén azonban a sejtek inzulinra adott válasza csökken, ekkor a normál vércukorszint fenntartásához már jóval több inzulinra lesz szükség. Ez a kórfolyamat az inzulinrezisztencia (IR), amely a szénhidrát-anyagcsere zavarának első megnyilvánulása, a cukorbetegség előszobája.
Az állandó, magas inzulinszint (hiperinzulinémia) számos, komoly probléma forrása lehet: felboríthatja a hormonháztartást és a metabolikus szindróma kialakulásában is kulcsfontosságú szerepet játszik. Férfiak esetében kártékony hatással lehet a nemzőképességre, nők esetében pedig következményes menstruációs zavarok alakulhatnak ki. Hatására nehezített lehet a teherbeesés, és a korai vetéléseket is gyakoribbá teheti, várandósság alatt ugyanakkor jelentősen megnövelheti a terhességi cukorbetegség (GDM) kialakulásának lehetőségét.
A kezeletlen inzulinrezisztencia igen gyakran vezet PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásához. A hiperinzulinémia hatására ugyanis fokozódik a petefészkek és a mellékvesék androgénhormon-termelése (pl. tesztoszteron), a máj SHBG termelése pedig csökken. Az SHBG egy olyan transzportfehérje, amely megköti és elszállítja a vérből a tesztoszteron-, a dihidrotesztoszteron- és az ösztrogén jelentős hányadát. A női szervezetben ráadásul az androgének az ösztrogéntermelés kémiai közvetítőanyagaiként funkcionálnak, így a folyamat kéz a kézben jár az ösztrogéndominanciával. A megnövekedett szabad tesztoszteronszint hatására tüszőérési-, tüszőrepedési problémák alakulhatnak ki, valamint különféle egyéb, kellemetlen tünet (pl. hirsutismus, akne, zsíros bőr, hajhullás stb.) is.
Az inzulinrezisztencia előfordulása egyre aggasztóbb méreteket ölt, így a megfelelő kezelés, a kezelés fontosságának tudatosítása valóban égető. Az inzulinrezisztens állapot ugyanis megfelelően összeállított diétával, mozgással, életmódváltással, és megfelelő kiegészítők alkalmazásával jó esélyekkel rendezhető!
Mi lehet megoldás?
Az IR-diéta betartásán kívül a gyakran használt, természetes kiegészítők közül a myo inozitol mind eredményesség, mind hatékonyság tekintetében kétség kívül kiemelkedik; szedésének számos, igen kedvező hatása lehet. A myo-inositol a természetben leginkább gyümölcsökben, magvakban, diófélékben, babban fordul elő, valamint az emberi szervezet szövetei is képesek glükózból bizonyos mértékben előállítani. Inzulinrezisztens állapot esetén ez az előállítás azonban nem kielégítő, de gyakori, hogy épp a kiürülés fokozott.
Az inositol 9 ismert formája közül a myo-inositol, valamint a D-kiro-inosit (DCI) a legtöbbet tanulmányozottak és a leginkább hatékonyak. A myo-inositol egyik lényeges “tulajdonsága”, amely miatt alkalmazása már a problémakörrel foglalkozó orvosok között is egyre inkább elterjedt, hogy nélkülözhetetlen az inzulinreceptorok megfelelő működéséhez. Számos kutatási adat és felhasználói tapasztalat támasztja alá, hogy a myo-inositol rendszeres, hosszútávú fogyasztása képes lehet növelni a sejtek inzulinérzékenységét, javítani az inzulinválaszokat, ezáltal lecsökkenteni az emelkedett inzulinszintet. A folyamattal együtt az inzulinrezisztencia fennállásakor rendkívül gyakori falási rohamok is ritkulhatnak, enyhülhetnek. Az emelkedett inzulinszint csökkentésével a myo-inositol a női ciklusra is kedvező hatást gyakorolhat. Javíthatja a petesejtek minőségét, növelheti a progeszteron szinttét, a tesztoszteronét pedig csökkentheti.
A myo-inositol (főképp szelénnel kombinálva) a TSH-receptorokat is képes érzékenyíteni, ezáltal az inzulinrezisztens állapothoz gyakran társuló Hashimoto-thyreoditis esetében is jótékonyan hathat, képes lehet az ellenanyagszintek csökkentésére.
Az inzulinrezisztens állapot ugyan nem feltétlenül jár együtt elhízással, ám nagyon gyakran éppen az elhízás talaján alakul ki, de ez fordítva is igaz. Az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás a zsírmájbetegség leggyakoribb kiváltó okai között szerepelnek, amely a májban lévő kóros, nagyfokú zsírfelhalmozódást jelenti.
A myo-inositol a zsíranyagcserét is kedvezően befolyásolhatja. Lipotróp anyag, gátolja a máj elzsírosodását, és a koleszterinszintet is csökkentheti.
Inzulinrezisztencia, cukorbetegség fennállása esetén ugyanis célszerű gondot fordítani a krómpótlásra is. A króm elengedhetetlen a megfelelő koleszterinszintek kialakításához, és hiánya szoros összefüggést mutat a cukorbetegség-, valamint a szívbetegségek előfordulásával is. A króm javítja az inzulinérzékenységet és segít a vércukorszint stabilizálásában. Részt vesz a zsír- és fehérje-anyagcserékben, elősegíti a fogyást, a súlyvesztés beindulását egyaránt.
A fahéj fogyasztása kedvezően befolyásolhatja az emésztési folyamatokat; a cukorbetegségre gyakorolt jótékony hatásaival számos kutatás foglalkozik. Rendszeres bevitele javíthatja az inzulinérzékenységet, csökkentheti a vércukor-, de még a koleszterinszintet is.
Az alfa liponsav (ALA) nélkülözhetetlen szerepet játszik a glükóz energiaátalakítási folyamatában, részt vesz a glikolízisben. Kis mennyiségben az emberi szervezetben is termelődik, ám a terápiás hatás eléréséhez szükséges tételt csupán külső forrásokból lehetséges biztosítani. Az ALA képes csökkenteni a vércukor szintjét, növelni az izomsejtek glükózfelvételét, és hatékony kiegészítője a diabéteszes neuropátia megelőzésének, valamint kezelésének egyaránt. Erőteljes antioxidáns, közel 400-szor erősebb, mint az E-vitamin.
Az N-acetil-cisztein megemeli a szervezet glutation szintjét, amely a ma ismert egyik legfontosabb antioxidáns. Mivel a glutation alapvető bizonyos toxikus anyagok (pl. xenobiotikumok, peroxidok, egyéb szabadgyök-képző molekulák) lebontásához, így az N-acetil-cisztein rendszeres fogyasztása erősítheti a szervezet detoxikáló funkcióit, támogathatja az immunrendszer működését, védő hatást fejthet ki a sejtekre, de a női ciklusra és a termékenységre is kedvező hatást gyakorolhat.
Az inzlinrezisztencia gyors és látványos “terjedése” napjaink jelentős és valós problémája. Megfelelő- és hatékony kezelése mind a cukorbetegség kialakulásának megelőzése, mind a magas inzulinszintből fakadó számos, következményes probléma miatt egyaránt lényeges! A megfelelő és hatékony kezelésben a természetes kiegészítők egyre nagyobb teret és lehetőséget kapnak, hiszen célzott alkalmazásuk jelentősen támogathatja a szervezetet a gyógyulásban, a regenerálódásban.
A felsorolt hatóanyagok használata a következő esetekben javasolható:
- inzulinrezisztencia, hiperinzulinémia esetén,
- 2-es típusú cukorbetegség esetén,
- metabolikus szindróma esetén,
- túlsúly, elhízás esetén,
- társuló Hashimoto thyreoditis esetén,
- PCOS esetén,
- termékenységi problémák fennállása esetén.
Forrás: http://egeszsegbiro.hu/blog/termeszetes-tamogatas-az-inzulinrezisztencia-hatekony-kezelesehez
INZULINREZISZTENCIA ll.
Inzulinrezisztencia esetén a természetes táplálékkiegészítők mellett a diétának rendkívül fontos szerepe van, mellyel visszaállítható a szervezet szénhidrát- anyagcseréjének egyensúlya.
Az inzulinrezisztencia gyógyítható, azonban életmódváltás hiányában 2.es típusú diabétesz kialakulásához vezet. Az étrend helyes megválasztásával az inzulinháztartás normalizálható. A diéta lényege a szénhidrátbevitel szabályozásában rejlik. Azonban nem mindegy, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk. A kulcs a szénhidrátok felszívódásának eltérő sebességében rejlik: az inzulinrezisztenciában szenvedőknek kerülniük kell a gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmazó élelmiszereket. Nagyon fontos a glikámiás index (GI), amely megmutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. Ez 1 és 100 közötti érték és minél magasabb, annál inkább kerülendő inzulinrezisztencia esetén.
Magas GI-indexű élelmiszerek:
Ebbe a csoportba tartozik minden cukros és szénhidráttartalmú feldolgozott élelmiszer, a méz, növényi szirupok, az ezekkel készült ételek, italok ( minden sütemény, édesség, cukros üdítő, szörp), a fehér lisztből készült pékáruk, tészták, kukoricás- és burgonyás kenyerek, darák, zsíros, vajas tésztából készült péksütemények
, kukoricapehely, rizspehely, puffasztott rizs, burgonyapüré (különösen a porból készült), aszalt gyümölcsök, cukrozott gyümölcslevek, befőttek, valamint az alkoholos italok. Magas a szénhidráttartalma a legtöbb gyümölcsnek, de amik mindenképpen kerülendők: a szőlő, a banán és a görögdinnye,
KERÜLENDŐ SZÉNHIDRÁTMENTES ÉTELEK:
Bár az inzulinrezisztencia a szénhidrát-anyagcsere zavara, ennek ellenére vannak szénhidrátmentes, kerülendő ételek is. Ide tartoznak a magas kalóriatartalmú ételek ilyenek a zsiradékok, mint a szalonna, vaj, majonéz, illetve az állati eredetű zsírok, nagy mennyiségű olajos magvak , gyakori fogyasztása, a pecsenye kacsa és liba, angolna, bő olajban sült húsételek, szalonna, kolbász, szalámifélék (30 százaléknál magasabb zsírtartalmú felvágottak), velő, magas zsírtartalmú sertés-, marhahús (pl. csülök, dagadó), tepertő, belsőségek.
Csak kevesen tudják,hogy a nagyon alacsony GI (15-30) ellenére, mind a tejnél, mind a joghurtnál magas inzulinkiáramlást (inzulin index=90-98) találtak. Ebből a vizsgálatból arra következtettek, hogy az inzulintermelést fokozó hatás nemcsak a tej szénhidrát összetevőjével kapcsolatos, hanem valamilyen még ismeretlen komponenssel is. Egy másik vizsgálatban, egy kifejezetten alacsony GI értékű étkezéskor az evés utáni glükóz és inzulinválasz, már 2 dl tej hozzáadására is 300%-al megnőtt, és ezzel akkora lett, mint egy fehér kenyeret tartalmazó, nagyon magas GI értékű étkezésé.
https://wisetreenaturals.hu/etrendkiegeszitok/myo-inozitol-komplex/?atid=93
Biszku Zsuzsa
