„A jó fej és jó szív mindig félelmetes kombináció”, mondta Nelson Mandela Ez különösen igaz, ha a testünkről van szó, mert szívünk és agyunk bonyolultabb kapcsolatban áll egymással, mint gondolnánk.…
Az agyunk vegetatív idegrendszere jelzi szívünknek, hogy pumpáljon oxigénben gazdag vért, amire a szívünk úgy reagál, hogy vért juttat egész testünkbe, ideértve az agyat is. Bizonyos tényezők befolyásolhatják e folyamat működését. Ha az agyunkhoz a vérkeringéssel nem jut elegendő mennyiségű oxigén a szívünkből, akkor különböző tüneteket tapasztalhatunk a zavaros gondolkodástól, akár az életveszélyes stroke-ig. Legtöbbünknek az iskolában azt tanították, hogy a szív folyamatosan reagál az agy által küldött „utasításokra”, idegi jelek formájában. Nem olyan közismert tény, hogy a szív valójában több jelet küld az agynak,
mint az agy a szívnek! Sőt, ezek a szívjelek jelentős hatással vannak az agy működésére – befolyásolják az érzelmek feldolgozását, valamint a magasabb szintű kognitív—megismerésre vonatkozó; gondolkodáson alapuló–képességeket, például a figyelmet, az észlelést, a memóriát és a problémamegoldást. Más szavakkal: nemcsak a szív reagál az agyra, hanem az agy is folyamatosan reagál a szívre.
A szívműködésnek az agyi működésre gyakorolt hatását az elmúlt 40 évben alaposan kutatták.
A HeartMath kutatás kimutatta, hogy stressz és negatív érzelmek hatására, a szívritmus rendetlen és rendezetlen, ilyenkor a szívből az agyba vezető idegi jelek gátolják a magasabb kognitív funkciókat. Ez korlátozza képességünket a gondolkodásra, emlékezésre, tanulásra, érvelésre és hatékony döntések meghozatalára. (Ez segít megmagyarázni, hogy gyakran miért reagálunk impulzív módon és cselekszünk értelmetlenül, amikor stressz alatt vagyunk.)
Stressz, vagy negatív érzelmek nyomása alatt álló szívünkből az agyunkba jutó jelek negatív hatással vannak érzelmeinkre, tovább erősítve a már meglévő feszültségeinket.
Ezzel szemben a pozitív érzelmi állapotok ellentétes hatásúak, megkönnyítik a kognitív funkciókat, erősítik a pozitív érzéseket, az érzelmi stabilitást. mélyen befolyásolják azt is, hogyan érzékelünk, gondolkodunk, érezünk és teljesítünk.
A szív változó ritmusa.
A nyugalomban lévő szívről egykor úgy gondolták, úgy működik, mint egy metronóm, 
hűségesen ver egy szabályos, állandó ritmust. A tudósok és az orvosok azonban ma már tudják, hogy messze nem ez a helyzet. Ahelyett, hogy monoton módon szabályos lenne, az egészséges szív ritmusa – még pihenő körülmények között is – valójában meglepően szabálytalan, az egymást követő szívverések közötti időtartam folyamatosan változik.A szívverésünk ütés-ütem változását pulzusszám-változékonyságnak nevezzük, ami a pulzus sebességének változását jelenti.
A pulzus normál változékonysága a vegetatív idegrendszer két ágától függ, a szimpatikus idegek felgyorsítják a pulzusszámot, míg a paraszimpatikus idegek lelassítják, egymással folyamatosan kölcsönhatásba lépnek, hogy szívműködésünket optimális tartományban tartsák a változó külső és belső körülmények ellenére. Pulzusszám ingadozásának képessége megmutatja fiziológiai ellenálló képességünket és az alkalmazkodóképesség jelzőjeként tükrözi, hogy hatékonyan alkalmazkodunk-e a stresszhez és a környezeti változásokhoz? Ez egyben a biológiai öregedésünk mutatója is. A pulzusszám-ingadozásaink legjobbak, amikor fiatalok vagyunk és ahogy öregszünk, ez a tartomány csökken. Noha az életkorral összefüggő csökkenés természetes folyamat, ha ez abnormálisan alacsony, az jövőbeli egészségügyi problémák fokozott kockázatával és korai halálozással járhat.
Szívritmus minták és érzelmek
Számos tényező befolyásolja szívritmusunkat, ide tartoznak a légzési szokások, a testmozgás sőt még a gondolataink is! A HeartMath Intézet kutatásai kimutatták, hogy az egyik legerősebb tényező, amely befolyásolja szívünk változó ritmusát, az érzéseink és érzelmeink. A HeartMath kutatása azt találta, hogy az általunk tapasztalt érzelmek közvetlenül befolyásolják a szívritmusmintázatot – és ez sokat elárul testünk működéséről.
Általánosságban az érzelmi stressz – ideértve az olyan érzéseket is, mint a harag, a frusztráció és a szorongás – olyan szívritmusmintákat eredményez, amelyek szabálytalannak és rendetlennek tűnnek. Fiziológiai szempontból ez a mintázat . megegyezik azzal, mintha egy járművet úgy vezetnénk, hogy egyik lábunk a gázpedálon (a szimpatikus idegrendszer), a másik a féken lenne (a paraszimpatikus idegrendszer) – ez rázós úthoz vezet, több benzint égetünk és nem tesz jót az autónknak sem! Hasonlóképpen, a stresszes érzelmek a testünk nem megfelelő működését eredményezhetik, kimeríthetik az energiáinkat, negatív változásokat okozva egész szervezetünkben, ez különösen igaz, ha a stressz és a negatív érzelmek hosszabb ideig fennállnak.
Ezzel szemben a pozitív érzelmek
egészen más jelzést adnak a testünkben. Amikor olyan felemelő érzelmeket tapasztalunk, mint például elismerés, öröm, gondoskodás és szerelem, a szívritmusmintázat rendkívül rendezett lesz, sima, harmonikus hullámok jellemzik ezt az állapotot, ilyenkor szívritmusmintánk egységes, a vegetatív idegrendszerünk mindkét ágában a tevékenység szinkronizálódik, és egész testünk fokozott hatékonysággal és harmonikusan működik. Nem csoda, hogy a pozitív érzelmek hatására olyan jól érezzük magunkat – valójában segítenek testünk rendszereinek szinkronizálásában és jobb működésében.
A HeartMath Intézet kutatása kimutatta, hogy a tartós pozitív érzelmi állapotok elősegítik a test egészére kiható pozitív változásokat, melyek, tudományosan is mérhetőek. Ezt az állapotot pszichofiziológiai egységnek nevezik.
A pszichofiziológiai egység állapotában a testünk és lelkünk az optimális egység és egyensúly állapotában van, melyet a megnövekedett rend és harmónia jellemez, mind pszichológiai (mentális és érzelmi), mind élettani (testi) folyamatainkban. A kutatások azt mutatják, hogy amikor ezt az állapotot elérjük, fiziológiás rendszereink hatékonyabban funkcionálnak, nagyobb érzelmi stabilitást tapasztalunk, megnövekszik mentális tisztaságunk és jobbak a kognitív funkcióink. Egyszerűen fogalmazva: testünk és agyunk jobban működik, jobban érezzük magunkat, és jobban teljesítünk.
—Idézze fel magában az elismertség pozitív érzésnek az erejét!
E rövid szünet alatt találjon valami olyat, amit értékel magában és amely aznap történt, akár értékelheti önmagát az elkötelezettségéért is!. Ez a gyakorlat növeli annak tudatosságát, hogy mi minden jó történik az életünkben.
A gyakorlat segít jobban látnunk az életet a hála szempontjából. Miután elkészítette a listáját, hagyjon néhány percet, a listán szereplő dolgok átérzésére. Legyünk összhangban a gyakorlattal, hogy a legtöbbet hozhassuk ki belőle és ne sajnáljuk rá az időt, többszörösen meg fog térülni!
Forrás: HeartMath
Életmóddal kapcsolatos lépések:
Az agy megfelelő működésének kulcsfontosságú tényezője a legfőbb kardiovaszkuláris kockázati tényezők csökkentése. Ebbe beletartozik:
-Rendszeres fizikai aktivitás az orvos által javasolt módon
-Dohányzásról való leszokás
–A koleszterin- és vércukorszint normális szinten tartása
–Egészséges táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása
–A vérnyomás nor rmalizálása
Különösen fontos a vérnyomás kezelése, mivel a magas vérnyomás a stroke vezető oka és a bénulások mellett, már az apró sérülések is lelassíthatják a gondolkodást, melyek a jövőben az agyi funkciók elvesztéséhez vezethetnek.
A tudás hatalom
Ami jó a szívedre, az az agyára is jó. Az egész életen át tartó egészség szempontjából fontos a szív és az agyad közötti egyedülálló kapcsolat megértése, és lépések megtétele mindkét létfontosságú szerv védelme érdekében az egész életben.
