50+, Egészség

GYÓGYÍTHATÓ AZ ÖREGEDÉS?

Az öregedésről alkotott eddigi felfogásunk teljes újragondolására késztette a kutatókat. Ha vannak olyan sejtek, amelyek az öregedést okozzák, akkor elképzelhető, hogy az öregedés egy betegség, és ezek az öregítő sejtek a kórokozói?

Egy magyar genetikus, Maus Máté az öregedés alapvető mechanizmusait vizsgálja, először New Yorkban,  mostanság pedig Barcelonában kutat. Az ELTE-n doktorált, később a gyógyszeriparban is kipróbálta magát, de a szíve visszahúzta a tudományhoz. Csakhogy Magyarországon kilátástalannak látta a helyzetet, és elhagyta az országot.

 

 

 

 

Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért az életkor szinte minden betegség legerősebb előrejelzője? (vagyis miért az életkor jelzi előre legmegbízhatóbban, hogy az illető mennyire veszélyeztetett az adott betegség szempontjából). A jelenlegi tudományos konszenzus szerint  az öregedés, mint jelenség azért létezik, mert a szervezet normál működésének fenntartására irányuló evolúciós nyomás csak az utódok létrehozásának befejezéséig tart. Ezután a génjeink szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, mikor halunk meg.

Hatalmas különbségek vannak az emberek öregedési folyamatai között. Ma még kevéssé értjük, hogy ez miért van, és az öregedés molekuláris biológiai mechanizmusai közel sem ismertek annyira, mint azt a folyamat természetessége alapján várhatnánk.

Egy elmélet szerint azért öregszünk (ami a szervezet folyamatainak fokozatos szétesését jelenti), mert a késői életszakaszban egyre több sérült sejt halmozódik fel a szervezetben. Ezek az öregítő / szeneszcensnek nevezett sejtek, olyan elhasznált, öreg sejtek, amelyek nemhogy már nem működnek megfelelően, de még a környezetükben lévő egészséges sejtek működését is akadályozzák, tehát eléggé sérültek ahhoz, hogy a rendes funkciójukat már ne végezzék el, viszont ahhoz nem elég súlyos a helyzet, hogy beindítsa bennük az apoptózist,

vagyis a sejt önmegsemmisítés folyamatát.

Az öregítő/ szeneszcens sejtek folyamatosan gyulladási szignálokat küldenek az immunrendszernek, amely így szinte állandóan készültségi állapotban van idős korban. Fiatalabb korban az immunsejtek eltávolítanák ezeket a sérült sejteket, de idősebb emberekben – ma még nem teljesen értett okok miatt – az eltávolításuk már nem olyan hatékony. Két éve az öregedő sejteket jellemző egyik génhez egerekben hozzákapcsoltak egy öngyilkos receptort. Ezt úgy kell érteni, hogy ezekben az egerekben, amint az öregedő sejtek megjelennek,  akkor a receptorhoz kapcsolódó molekula hatására beindul a sejtek elpusztulása is.

Vagyis ily módon kiiktathatók az egerekből az öregítő/ szeneszcens  sejtek, és velük együtt talán maga, az öregedés is!

Gyógyítható öregedés?

A kísérletben a kétéves egereket (amelyek egérléptékben már öregeknek számítanak, a vele járó összes betegséggel) az öngyilkos receptorhoz kapcsolódó molekulával kezelték, így eltávolították az öregítő/ szeneszcens  sejtjeiket. És csodák csodája, szó szerint visszafiatalodtak, eltűntek az öregkori betegségeik. Ez az eredmény az öregedésről alkotott eddigi felfogásunk teljes újragondolására késztette a kutatókat. Ha vannak olyan sejtek, amelyek az öregedést okozzák, akkor elképzelhető, hogy az öregedés egy betegség, és ezek az öregítő/szeneszcens sejtek a kórokozói?

Ahhoz, hogy egy sejtről azt mondhassuk, hogy kórokozó,  három kritériumnak kell megfeleljen,  amelyeket a modern bakteriológia atyja, Robert Koch fogalmazott meg először:

  • a beteg egyedekben többnek kell belőle lennie,
  • ha eltávolítjuk a betegből, meg kell gyógyuljon,
  • és ha hozzáadjuk az egészségeshez, annak meg kell betegednie.

Az utóbbi kritérium nem volt ismert az öregedő /szeneszcens sejtekre – egészen fél évvel ezelőttig. Ekkor bizonyították ugyanis, hogy ha ezeket a sejteket – mint az öregedés kórokozóit – átviszik fiatal egyedekbe, akkor azok gyakorlatilag megöregszenek. Persze, nem a koruk lesz hirtelen magasabb, hanem a szervezetük kezd úgy működni, mintha lényegesen idősebbek lennének a valós élettartamuknál.Vagyis megfertőződtek az öregséggel!

Maus Máté jelenlegi főnöke fedezte fel annak idején az e sérült sejteket legjobban jellemző gént. Jelenleg valóságos forradalom zajlik az öregedéskutatásban, aki él és mozog a területen, mindenki azt keresi, hogy hogyan lehet eltávolítani ezeket az öregítő/szeneszcens sejteket az emberből. Máté a másik végén vizsgálja a problémát, vagyis azt kutatja, hogy miért keletkeznek egyáltalán? Az eltávolításuk ugyanis úgy is elérhető elméletben, ha nem engedjük meg, hogy létrejöjjenek.

Hibás kötőszövetek a belső szervekben.

A kutatások középpontjában a fibrózis áll, amely a sérült szövetek hibás gyógyulásaként fogható föl. / Fibrózisnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy szerv saját szövetállománya elpusztul, s az elpusztult szövetek helyét érszegény, zsugorodásra hajlamos kötőszövet veszi át/ Ilyen megvastagodott, megkeményedett kötőszövet képződhet a belső szervekben is, és az elméletek szerint az időskori betegségek harmadának hátterében ilyen fibrózisok kialakulása állhat.

A hipotézisük szerint a fibrózisok ugyanolyan mechanizmusok révén alakulnak ki, mint az öregítő  sejtek.

A kérdés tehát, hogy miért jönnek létre a fibrózisok (illetve az öregítő/ szeneszcens sejtek). Maus Mátéék feltételezése szerint ebben fontos szerepet játszik a vasionok felborult egyensúlya a szervezetben. Vasból rengeteg van a szervezetben és az univerzumban is, és egyes elméletek szerint a vas remek katalizátorként működhetett, amikor élet még nem volt, de létrejöttek azok a molekulák, amelyek később felépítették az életet. Elképzelhető, hogy mind a mai napig a redukciós-oxidációs folyamatokat segítő enzimek nagy része vasionokat használ a működése során.

Ez rendben is lenne mindaddig, míg a vasat köti egy enzim, így ő határozza meg, hogy az ion mely reakciókat segíti. Csakhogy az életkor előrehaladtával egyre több vas szabadul ki az enzimekből, és nagy rombolásba kezd a sejt belsejében, hiszen válogatás nélkül katalizálja a legkülönfélébb folyamatokat.

A vas tökéletes jelölt arra, hogy belülről égessen minket, és ezzel sejtkárosodást, illetve az öregedéssel összefüggő kórképeket okozzon. A legtöbb szervezetben lévő vas a vörösvértestekben oxigént és szén-dioxidot kötő hemoglobinmolekulák közepén található. Hipotézisük szerint akkor éri a sejtjeinket a legnagyobb sokk a vasionok miatt, amikor az apró erek falának felszakadásakor kiszabadulnak a vörösvértestek, és velük együtt a vas , és elöntik a környező szöveteket.

Elképzelhető hát, hogy ha valahogy meg tudnánk kímélni sejtjeinket a vas égető hatásától, akkor ezzel az öregedést is gátolni tudnánk!

Forrás:Index

 

 

Biszku Zsuzsa

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük