Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően jelenleg körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség.
A pánikbetegség a szorongásos zavarok egy fajtája. A pánikroham, /amelyet életük során akár többen is átélnek 1-2 alkalommal/ hirtelen fellépő erős félelemérzés, mely súlyos fizikai reakciókat vált ki, valódi veszély vagy nyilvánvaló ok nélkül. A pánikroham nagyon félelmetes lehet, az ezt átélő elveszti az irányítást, szívrohamot utánzó tünetei lehetnek, akár halálfélelem érzésével párosulva.
Amennyiben ilyen visszatérő, váratlan pánikrohamoktól szenved hosszabb ideje és folyamatosan fél, egy újabb rohamtól, akkor felmerül a pánikbetegség gyanúja, Noha a pánikroham önmagában nem életveszélyes, de félelmetes lehet, és jelentősen befolyásolhatja az életminőséget.Pánikroham általában hirtelen, bármilyen élethelyzetben előfordulhat, autóvezetés közben, a bevásárlóközpontban, alvás közben, vagy egy üzleti találkozó kellős közepén.Nőknél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfiaknál.Azok, akiknek pánikrohamai vannak, gyakran más pszichés betegségekben is érintettek, mint például a depresszió, az egyes helyektől (pl. nagy, nyílt tér, bevásárlóközpont) való irtózás (agorafóbia), az idegen vagy túl nagy társaságtól való félelem (szociális fóbia).
zsibbadás, bizsergő érzés, intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet, menekülési késztetés, megőrüléstől, haláltól való félelem, légszomj, félelem a megfulladástól, kipirulás, reszketés, szédülés, émelygés, hőhullámok, görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom, gyengeség, gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.
A hagyományos kínai orvoslásból ismeretes, hogy a félelem, a tartós stressz, a hirtelen bekövetkező tragikus események, balesetek károsíthatják a vese működését. Így nem meglepő, hogy a pánikbetegeknél kivétel nélkül gyengébb vesefunkció tapasztalható, így a kezelés egyéb módszerei mellett a veseműködés erősítése fontos része lehet a terápiának. Klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a szorongás, illetve a pánikbetegség előidézhető koffein, bizonyos gyógyszerek és tejsav vérbe történő befecskendezésével. Mivel ezeknek az anyagoknak a jelenléte szorongást és pánikrohamot vált ki, egyértelmű, hogy a betegség biokémiai hátterében is ezek állhatnak. Szorongáskor, pánikrohamban megemelkedik a vér tejsavszintje, Mint ismeretes, tejsav akkor keletkezik, amikor valaki nehéz fizikai munkát végez vagy erőteljesen edz és elegendő oxigén hiányában az izmok kénytelenek glükózt égetni. A folyamat során az izmokban tejsav gyűlik fel, ez okozza az izomfáradtságot és az izomlázat és mivel ily módon kapcsolatba hozható a pánikbetegséggel, így a biokémiai folyamatok alapján érthető, hogy a szorongás megszüntetését célzó kezelés fontos része a tejsav szintjének csökkentése a vérben, ezt elsősorban megfelelő életmóddal és táplálkozással lehet elérni. Hasonló hatású a koffein és a nikotin: arra érzékeny embereknél a dohányzás és a kávézás pánikrohamokat okozhat, élénkítőszerek és ennélfogva a hiperventiláció egyik lehetséges kiváltói.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha pánikrohamai vannak, a lehető leghamarabb forduljon orvoshoz, fontos elkülöníteni a valódi szervi elváltozásokkal járó egyéb betegségektől, mivel a tünetek hasonlóak lehetnek más súlyos egészségügyi problémák, például szívroham, vagy asztmás roham tüneteivel. A pánikrohamok, bár ijesztőek lehetnek és jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, nem veszélyesek, azonban kezelés nélkül súlyosbodhatnak a rohamok. A pánikbeteg gyakran új szokásokat vesz fel, pl. elkerül olyan helyeket, ahol korábban pánikrohama volt, ez súlyosabb esetben agorafóbiává fejlődik. Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer-, illetve kábítószer-függőség alakulhat ki, továbbá gyakoribb az öngyilkossági kísérlet is. Mivel a pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget és veszélyeztetheti a beteg életkilátásait, feltétlenül forduljon orvoshoz, ha észleli a fenti tüneteket (néhány tünet kimaradhat). A pánikbetegséget és a szívinfarktust orvos tudja megkülönböztetni, ezért mellkasi fájdalom esetén mindig hívjon mentőt!
Sokat segíthet a légzés kontrollálása, mivel pánikroham során hiperventiláció (fokozott légcsere gyors és felületes légzéssel) jelentkezhet. Sokfajta légzéstechnika létezik, egyik ilyen a jógalégzés, mely hatékonyan csökkentheti a tüneteket. Azáltal, hogy megtanulja, hogyan szabályozza a légzését, olyan képességet fejleszt ki, amelytől megnyugodhat, még mielőtt a pánikroham elindulna .
A különböző relaxációs technikák, mint a progresszív izomlazítás, a meditáció vagy a jóga ösztönzik a test relaxációs válaszát, melyek a pánik és a szorongás ellen rendkívül hatékony módszereknek bizonyultak.
dr. Biszku Zsuzsa
