A ruha okosabbá tesz
A divatpszichológia viszonylag új tudományos terület, a világon mindössze egy maroknyi ember foglalkozik a lélektannak ezzel a fajtájával. Ennek ellenére elméletek sokasága született annak megértésére, hogyan hat a ruhák kiválasztása gondolatainkra, érzéseinkre és azokra a körülöttünk lévő emberekre.
Cikkem első részében arról adtam némi áttekintés, miként gyakorol hatást öltözetünk környezetünkre, és mit közvetítünk magunkról a külvilág felé.
Most nézzük meg azt, hogy egy jól, vagy rosszul megválasztott ruha, tudat alatt is hogyan hat saját magunkra, viselkedésünkre, teljesítményünkre, kreativitásunkra !
Öltözet hatása az egyénre
Agyunk hihetetlenül okos, ugyanakkor mégis felületes. Könnyen meglephet minket viselkedésünkre gyakorolt befolyásával. Egy ötletes ruha, amilyeneket például Schiaparelli kifutóján láthatók, akár kreativitásunkat is inspirálhatja…
Mint említettem, többen vizsgálták már azt, hogy az öltözetek hogyan befolyásolnak bennünket, anélkül, hogy azt mi magunk észrevennénk. A Kaliforniai Állami Egyetem tanulmánya szerint például bárki, aki öltönyt vagy kosztümöt visel, holisztikusabban és absztraktabban tud gondolkodni, mint kötetlen ruházatban. A Michigani Egyetem kutatói is ugyanerre a következtetésre jutottak egy hasonló kísérlet során. De ezt támasztja alá az „Enclothed Cognition”-Theorie (Az öltözködés megismerési elmélete) c. tanulmány is, ami azt bizonyítja, hogy a ruházat egyértelműen „okosabbá” tehet. Az idetartozó tanulmány néhány kísérlete is erre példa. A kapcsolódó vizsgálatban a laborköpenyt viselő alanyok szignifikánsan jobban teljesítettek a koncentrációs teszten figyelemelvonás mellett, mint hétköznapi ruházatú társaik.
Egy másik hasonló vizsgálatban egy intelligenciateszt résztvevőit arra kérték, hogy öltözzenek fel saját utcai ruhájukba, festőruhába vagy üzleti öltönyükbe. A festőruhás csoport összességében magasabb pontszámot ért el, ami azt sugallhatja, hogy a kreatív és absztrakt feladatokat sikeresebben oldják meg a művészi munkához kapcsolódó ruhák viselésekor.
A megfelelő „munkaruha” tehát nyilvánvalóan jelzéseket küld az agynak, motiválja a legjobb teljesítményre, és kompetensebb hozzáállást ad viselőjének.
A tudomány szerint a túl sok bőr látványa viszont elvonja a figyelmet. A fürdőruha ugyanis egyszerűen nyaralni küldi a delikvens fejét, az agysejtjei pedig lelkesen kalandoznak, ezért a tanulmányban résztvevők bikiniben lényegesen rosszabbul teljesítettek a matematikai feladatok megoldásában.
Ha például home officeban dolgozunk ugyancsak befolyásolja a teljesítményünket, az hogy joggingban vagy blúzban, illetve ingben ülünk a számítógép előtt. Ez utóbbi esetben produktívabbak vagyunk. Tényleg jobb üzleti ingben dolgozni otthon? Teszik fel ezzel kapcsolatban sokan a kérdést.
Számos tanulmány szerint igen. Például azok, akiknek munkájuk során nagyon kell koncentrálniuk, könnyebben fog az menni, ha az orvoshoz rendelt fehér köpenyt viselnek. Egy amerikai pszichológus csoport erre egy 2012-es kísérlet során jött rá.
Gondolom, e néhány példa kapcsán is beláthatjuk, hogy az öltözetünk nemcsak másokra, de saját magunkra is befolyást gyakorol.
Témánknak azonban még koránt sincs vége, hiszen külön érdemes foglalkozni a dress code és pszichológia, a divattrendek és a pszichológia, valamint a színek szerepére ebben a témakörben. Cikksorozatom 3. részében a dress code és pszichológia kapcsolatáról lesz szó.
Fotók: pinterest.com
Ács Klára
