Egészség, Egyéb kategória

Miért szüntették be a gyógyszergyárak az antibiotikum kutatásokat?

Mivel a gyógyszeripar fejlesztéseit az egyoldalú profitszemlélet hajtja, ezért figyelmen kívül hagyják az antibiotikum-rezisztencia veszélyeit. Ebből még óriási baj lehet – figyelmeztetnek szakértők.

Egy olyan időszakban, amikor az egészségügyi tisztségviselők tömegdemonstrációkra buzdítanak az új antibiotikumok létrehozása érdekében, a gyógyszergyártó vállalatok mindenféle ilyen kutatást beszüntettek. Egy új jelentés szerint az ellentmondás hátterében egyetlen ok van: a profit, olvasható a dw.com hírportálon.

Bár az orvosok világszerte figyelmeztetnek, hogy újabb és újabb szuperbaktériumok bukkannak fel és a „végső gyógyítási eszközként” alkalmazott antibiotikumok válogatás nélküli felhasználása egészségügyi katasztrófa kialakulásával fenyeget, szinte minden nagy gyógyszeripari vállalat feladta az új antibiotikumok felfedezésére irányuló kutatásokat.

Egy német közösségi televízió, az NDR egyik legutóbbi, alapos elemzése szerint nagyon egyszerű oka van annak, hogy a gyógyszeripar nem kíván felkészülni a küszöbön álló válságra: az antibiotikumok gyártása nem nyereségesAz antibiotikumokat a betegeknek csupán néhány napig kell szedniük és egyre kevesebbet írnak fel belőlük, mivel az orvosok felismerik a túlzott fogyasztás veszélyeit. A gyógyszergyártó vállalatok inkább az olyan, számukra vonzóbb gyógyszerek gyártására összpontosítanak, amelyek krónikus betegségek kezelésére használatosak, így a szívproblémákat okozó magas koleszterinszint, az ízületi gyulladások, az epilepszia és a rák. 

A Johnson & Johnson, a Sanofi, a Pfizer, az AstraZeneca, a Novartis, az Otsuka és sok más nagyvállalat leépítette antibiotikum kutató csapatait és kutatási forrásait más célokra csoportosította át. Tették ezt annak ellenére, hogy 2016-ban több, mint 100 vállalat, közöttük a Johnson & Johnson, valamint a Novartis tett ígéretet arra, hogy részt vesznek az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuper-baktériumok elszaporodása elleni harcban és segítenek megelőzni egy új járvány kialakulását. A 2018-ban közzétett adatok szerint az Európai Unióban minden évben körülbelül 33 ezer ember hal meg a szuper-baktériumokkal kapcsolatos betegségekben. Világszerte százezrekkel több. 

Túlzott, válogatás nélküli használat

A brit kormány a közelmúltban jelentette, hogy az elmúlt évtized során csupán az Egyesült Királyságban 19 kezelhetetlen szuper-baktériumot találtak.

Számomra teljesen egyértelmű, hogy a gyógyszeripar nem képes teljesíteni társadalmi szerepét és ezért vállalnia kell a felelősséget – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) antibiotikum-fejlesztési szakértője, Ursula Theuretzbacher.

A gyógyszereknek ellenálló fertőzések növekedéséért két kapcsolódó tényező okolható. Az egyik az antibiotikumok túlságosan gyakori alkalmazása:  a British Medical Journal egy tavaly januári tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokban felírt minden negyedik antibiotikum szükségtelen volt!  Ugyanezt az arányt tapasztalták az Egyesült Királyságban egy 2015. évi információs kampányig, amely megemelte az orvosok és a betegek tudásszintjét. Egy másik probléma az antibiotikumok „utolsó mentsvárként” történő, válogatás nélküli alkalmazása. Farmerek is szívesen folyamodnak ehhez a megoldáshoz, hogy állatállományuk egészségét megőrizhessék.

Egy, a New Statesman brit publikációban közölt jelentés egy kapcsolódó kínai esetről számolt be. A helyi farmerek, bár figyelmeztetik őket, hogy emberi életeket sodornak veszélybe, teheneiknek a colisin-t, az „utolsó reményként” ismert antibiotikumot adják annak érdekében, hogy elhárítsák a jövőbeni fertőzések kialakulását. Az anyag részletesen leírja, ez a gyakorlat hogyan vezet a colistinnal szemben ellenállóvá váló baktériumok kialakulásához, amelyek a tehenekről továbbjutnak a csirkékre, a csirkékről pedig az emberekre.

Az antibiotikumok korszaka utáni összeomlás

Thomas Cueni, A Gyógyszergyártók Nemzetközi Szövetségének vezetője tagadja, hogy az iparág megfeledkezett volna a világ egészségéért viselt felelősségéről. Azt állítja, hogy 2016-ban mintegy 600 milliárd forintot fektettek az antibiotikum-rezisztencia elleni kutató-fejlesztő munkába. Tény azonban, hogy ez az összeg csupán töredéke a gyógyszergyártók részére rendelkezésre álló összegeknek, valamint az is, hogy a vonatkozó projektek megelőző és betegségfelismerő kutatásokat is tartalmaztak.

A Thomas Cueni által említett adat három éves. Az eltelt idő alatt számos projektet lezártak, kisebb gyártók, akik nagyobb részvételt vállaltak, tönkrementek. A nagyobb vállalatok, mint a Johnson & Johnson nyíltan elismerték, hogy a fejlesztési programban antibiotikum nem szerepel.

Fenyegetően közeli az antibiotikum-korszakot követő összeomlás, amelyet a modern orvoslás végének is tekinthetünk – figyelmeztette a világot Sally Davies, az Egyesült Királyság egészségügyi főhivatalnoka.

Egy kipusztulási lázadás típusú tiltakozásra szólított fel a kormányok és gyógyszergyártók érdektelensége ellen.  Azt állítja: ezek a rettenetes betegségek még a klímaváltozás előtt tönkretehetik az emberiséget. A tudományos világ tökéletesen egyetért az Egyesült Nemzetek vonatkozó becslésével, amely szerint a gyógyszer-rezisztens fertőzések 2050-től kezdődően évi 10 millió ember halálát okozhatják.

Forrás: Növekedés.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük