Egészség

Miért a 60 év felettiekre legveszélyesebb a koronavírus?

Miért működik gyengébben az idősebb emberek immunrendszere, mint a fiataloké? A válasz sejtszinten , pontosabban a sejtjeink energiatermelő erőműveiben a mitokondriumokban keresendő. Az, hogy mennyi energiára van szüksége egy-egy sejtünknek, széles skála között mozog, attól függően, testünk éppen milyen igénybevételnek van kitéve? Amikor pihenünk, kevesebb “áramot fogyasztunk”, ha aktívak vagyunk, dolgozunk, sportolunk, vagy akár betegek vagyunk, sejtjeink több energiát igényelnek. Ezekhez a szélsőséges igényekhez kell alkalmazkodnia ennek a pirinyó biokémiai sejterőműnek, a mitokondriumnak.

Az energiatermeléshez egyrészt különféle nyersanyagokra, úgynevezett mikrotápanyagokra van szüksége, melyeket a sejten kívülről szerez be, másrészt a sejt működése során keletkezett káros anyagoktól meg kell szabadulnia, az életben maradása érdekében, harmadrészt alkalmazkodnia kell a pillanatnyi igényekhez, így csökkenteni, vagy növelnie kell a mitokondriumok számát. Ezek a kis erőművek termelik, az energiát adó ATP-t / adenozin trifoszfát/. Az ATP lebomlásából nyert energia működteti a sejt összes biokémiai folyamatát Ennek tárolására nincs lehetőség, így a sejtek, folyamatos termelésre vannak beprogramozva, 0-24-es műszakban. Minden sejtünkben mitokondriumok százai-ezrei termelik az energiát nyújtó vegyületet, azaz az ATP-t . A folyamatos energiaellátás biztosítása érdekében hol összeolvadnak, hol osztódnak, az energiaigénynek megfelelően. Vannak különösen nagy energiaigényű szerveink, ilyenek a szívünk, agyunk, izmaink, májunk. A szívünknek napi 6 kg ATP-re van szüksége ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a szerveinkbe és az izmainkba, az egész testünknek 160 kg a napi igénye! E mennyiség megtermeléséhez oxigénre van szükségünk, amit a légzéssel biztosítunk, valamint a táplálék elégetésével is végső soron a mitokondriumokat juttatjuk energiához. Ezek nemcsak energiát, hanem hőt is termelnek, ezzel biztosítják testünk állandó hőmérsékletét. A hő- és energiatermelés azonban káros anyagok, úgynevezett szabadgyökök termelődésével jár, ezt hivatottak az antioxidánsok semlegesíteni. A kor előrehaladtával tehát a sejtekben a mitokondriumok mennyisége csökken, s végső soron mindez az immunrendszer gyengüléséhez, öregedéshez és betegségek kialakulásához vezet! Ez a fontos megállapítás egyben kulcsot ad a kezünkbe, hogyan változtathatunk annak érdekében, hogy ezt a káros láncolatot megszakítsuk, vagyis mit kell tennünk annak érdekében, hogy megtartsuk, vagy lehetőség szerint megnöveljük mitokondriumaink számát?

1. A kalóriacsökkentett táplálkozás jelentősen megnöveli az élethosszat és az egészséget. A túltápláltság következménye a rendkívül nagymértékű szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos eredetű halálozás. A mitokondriumok szempontjából a túltápláltság annyit jelenti, hogy túl sok szabadgyök keletkezik, ami károsítja a mitokondriumokat és végül a sejtek pusztulásához vezet.

2. A kalóriacsökkentés azonban csakis a megfelelő mikrotápanyagok bevitele mellett eredményez élethossz-növekedést és jobb egészséget. A mitokondriumok energiatermelése többlépcsős folyamat, s mindegyik lépcsőben más-más mikrotápanyagokra van szükségünk. Az egyik ilyen lépcső nélkülözhetetlen tápanyaga a NAD+ (Nicotinamide adenine dinucleotide). A NAD nagyon sok fontos folyamatot ellát a sejtekben, ennek szintje többek között meghatározza a fertőző betegségekkel szembeni védekezésünk hatékonyságát, ha szintje lecsökken, a sejtfunkciók és az energiatermelés is csökken, s végső soron ez az öregedés egyik oka is. NAD+ szintje 40-60 éves korra a fiatalkori szintnek az 50%-ára csökken! A NAD+ szintjének növelése ezért alapvető az immunrendszer működésének serkentése szempontjából, mely nikotinamid ribozid és a rezveratrol jól felszívódó, hatásosabb változatával igazoltan növelhető (pterostilben) Ha a szervezet csak minimális mikrotápanyaghoz jut, akkor a mindennapi túlélésre koncentrál, Az évtizedeken át hiányt szenvedő szervezetben ilyen élethosszabbító funkciókra, mint pl. az immunrendszer megfelelő szinten tartása, nem jut elég energiája, s, így akárcsak a többi szerv, leépül. ha viszont bőségesen el van látva minden szükséges mikrotápanyaggal, akkor ezekre az élethosszabbító folyamatokra is tud koncentrálni. A vírusok felismerésében a mitokondriumoknak jelentős szerepük van, így az életkorral csökkenő mitokondriumok száma gyengíti a fertőzésekkel, különösen a vírusokkal szembeni védekezést.

3. Mely mikrotápanyagokkal turbózhatjuk fel immunrendszerünket?

  • A-vitamin (5000 NE),
  • B-komplex,
  • C-vitamin (2-4 gramm),
  • D-vitamin (6-10 ezer NE),
  • E-vitaminok (400 mg, fontos a 8 komponensű fajtát szedni),
  • cink (rézzel 10:1 arányban szedve),
  • szelén (200 mikrogramm),
  • Q10 (2-300 mg),
  • magnézium (400 mg elemi magnézium),
  • melatonin (3-6 mg esténként),
  • acetil-L-karnitin (1-2 gramm),
  • kreatin (3 gramm),
  • R-alfa-liponsav (max 1 gramm),
  • taurin (3 gramm),
  • PQQ (1-1.5 mg, Pyrroloquinolin quinon),
  • pterostilben (250-500 mg, a Rezveratrol rokona),
  • cordyceps,
  • ginzeng,
  • quercetin (1.2-2.5 gramm),
  • DHEA (20-200 mg)

4. Mely antioxidánsokkal semlegesíthetjük a káros szabadgyököket?

  • Q10,
  • E-vitamin,
  • C-vitamin,
  • N-acetil-cisztein (2-3 gramm több részletben),
  • omerga-3 (min. 2 gramm EPA legyen benne),
  • taurin (3 gramm),
  • Astaxanthin (6-8 mg),
  • aminosavak (arginin, citrullin, glicin, hisztidin, karnozin
  • glutathion

Sok ember, tájékozatlanságból, vagy téves elképzelések miatt nem foglalkozik a mikrotápanyagok bevitelével, holott, ha szervezet nem jut megfelelő mennyiségben hozzá, akkor csupán a mindennapi túlélésre koncentrál. Ha tehát az a cél, hogy hosszú, betegségmentes, jó minőségű életet éljünk, akkor gondoskodnunk kell ezen táplálékkiegészítők rendszeres fogyasztásáról.

Forrás: dr.Szendi Gábor, Tények és tévhitek

dr. Biszku Zsuzsa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük